A 19. században a megélhetés egyik gyakori módja volt a szemét átválogatása értékesebb anyagok után kutatva. Még gyerekek is voltak az úgynevezett „rongygyűjtők” között, akik kiválogatták az eladásra alkalmas textileket és egyéb anyagokat. Kockázatos tevékenység volt, hiszen a rongygyűjtők súlyos egészségügyi kockázatot jelentő piszkos tárgyakkal kerültek érintkezésbe.