Pazarlás: kiállítás a szemétről, amely törekszik arra, hogy ne termeljen túl sok szemetet

Az Európai Történelem Háza szeretne elmozdulni a fogyasztói szemléletű, sok hulladékot termelő kiállítások klasszikus modelljétől. Ezzel a projekttel kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a körforgásos jelleget állítjuk kiállításunk középpontjába, és nyíltan reflektálunk a kiállításokkal járó hulladéktermelésre.

Egy körforgásos kiállításon a szerkezetek, falak építéséhez és a kiállítás létrehozásához használt anyagok már a kiállítás előtt is használatban voltak, és a kiállítást követően is felhasználásra kerülnek (teljes mértékben körforgásos anyagok), vagy újrafelhasznált vagy újrahasznosított anyagokból (részben körforgásos anyagok) készülnek. Például a „Pazarlás” című kiállításon a kiállítás díszleteit és a vitrineket tartó teljes szerkezethez egy teljes mértékben körforgásos anyagot, építkezéseken többször használt állványzatot használtak fel. A kiállítási panelek újrahasznosított palackokból és zacskókból készült műanyag falak, amelyeket ezt követően újra fel fognak használni.

A múzeum együttműködött a brüsszeli Rotor tervezői társulással, hogy a kiállítás tervezésére és gyártására vonatkozó ajánlati felhívásba a kiállítás hulladéktermelésre gyakorolt hatásának mérésére szolgáló mérőszámokat is belefoglaljon. Felkértük a kiválasztott jelöltet, a Ypunto Ending vállalatot, hogy nevezzen ki egy „körforgás-felelőst”, aki a kiállítás felépítéséhez szükséges körforgásos anyagok beszerzéséért felelne: ők a madridi székhelyű Basurama kollektívát vonták be a projektbe.

A Basurama szerint a körforgásos alkotás alapja „az intézmények és városi környezetük összekapcsolása, az egyre összetettebb városi környezeteket támogató, magas színvonalú közterületek létrehozásának sürgető igénye, az egyéni és kollektív polgári részvétel mint a cselekvés és az irányítás elengedhetetlen eszköze, és természetesen a szemét használata eszközként annak megkérdőjelezésére, ahogyan kiaknázzuk az erőforrásokat, gondolkodunk, végezzük a munkánkat és érzékeljük a valóságot” (Mónica Gutiérrez Herrero és Manuel Polanco Pérez-Llantada, Basurama).

Segítségükkel tudatosíthattuk, milyen jellegű és mennyiségű szemetet termel napi szinten múzeumunk. Tíz hónapon keresztül gyűjtöttük az általunk termelt szemetet, majd a Basurama egy installációt készített belőle a kiállítás bejáratánál. A segítségükkel továbbá feltérképeztük azoknak a brüsszeli magánszemélyeknek és vállalatoknak a kiterjedt és egymással szoros kapcsolatban álló hálózatát, akik a körforgásosság területén tevékenykednek, köztük sokan már professzionális szinten és együttműködésre nyitottan. E partnerek egyike például a RecyK központban működő Bel Albatros, amely nagyméretű műanyagfelületek gyártási módszereinek kutatásával foglalkozik, és amely a kiállítási paneleinket készítette. Az e területen dolgozó emberekkel való együttműködés során megértettük, hogy a körforgásosság éppolyan kreatív folyamat, mint egy irányítási tevékenység, amely korunk kihívásainak megfelelő esztétikát eredményezhet.

Milyen kihívásokkal szembesültünk egy olyan kiállítás megrendezésére törekedve, amely nemcsak körforgásos, hanem tágabb értelemben is környezetbarát? A történelmi tárgyak múzeumi gyűjteményeinek kiállítására bizonyos konzerválási követelmények vonatkoznak, ami megakadályozta, hogy a kiállítás díszleteinek valamennyi eleménél érvényesüljön az újrahasznosítás és a körforgásosság. A bérlés révén történő újrafelhasználás gyakran drágább, mint a vásárlás. Emellett európai múzeumként számos országban vannak partnereink, ami nemzetközi szállítást jelent: uniós szintű ajánlati felhívást tettünk közzé, és egy spanyol vállalatot választottunk ki a kiállítás megtervezésére és kivitelezésére, továbbá a kontinens különböző múzeumaiból és gyűjteményeiből származó tárgyakat állítunk ki.

Csupán jóval a kiállítás 2024 elejére tervezett lebontása után fog majd kiderülni, pontosan mennyire valósult meg a körforgásosság a „Pazarlás” kiállítás esetében. Komoly kihívást jelent a „zöldebb” kiállítások megvalósítása, de mindenképpen elindultunk a visszanyerés, helyreállítás, újratervezés és újrafelhasználás felé vezető úton a kísérletezés, hibák, önkritika és fejlődés folyamatán keresztül, társadalmi és környezetvédelmi szempontból igazságosabb modellek kialakítására törekedve.