Back to top

Fake for Real

A hamisítvány és a hamisítás története

(2020. OKTÓBER - 2021. OKTÓBER)

A mindennapi élet egyhangúsága közepette minden, ami szenzációt kelt, látványos és természetfeletti, édes csábítást jelent, lehetőséget arra, hogy kiszakadjunk a hétköznapokból. A megtévesztés azonban csak akkor szórakoztató, ha tisztában vagyunk azzal, hogy valójában mivel is állunk szemben. Ha szánt szándékkal tévesztenek meg minket, több szempontból is a vesztes oldalon találjuk magunkat: a megtévesztéssel veszélybe kerül pénzünk, hitelességünk, becsületünk, sőt akár életünk is.

Jóllehet az információk, többek között a dezinformációk mennyisége napjainkra soha nem tapasztalt méreteket öltött, a probléma maga hosszú múltra tekint vissza. A történelem számtalan példával szolgál a szemfényvesztő csalásokra. A megtévesztés egyik mitológiai archetípusának számító trójai faló az ókori történelem és az internet uralta világunk nagyon is élő problémái közötti kapcsolatot jelképezi.

A múlt tanulságaival felvértezve azonban kialakíthatunk egy olyan stratégiát, amely lehetővé teszi, hogy ha kedvünk épp úgy tartja, kirándulást tegyünk a fantasztikum és koholmányok világába, de ha elérkezettnek látjuk az időt a távozásra, akkor azt is tudjuk, melyik út vezet vissza a valóságba.

A VILÁGI ÉS EGYHÁZI HATALOM

Miben rejlik a hatalom legitimitása? A politikai és a vallási szféra emberemlékezet óta erősíti egymást hatalmi és legitimációs törekvéseikben. A római császárok isteni rangra emelkedtek, a pápák világi hatalommal rendelkeztek, a szentek földi maradványaival büszkélkedő zarándokhelyek pedig különös tekintélyre tettek szert. Egy makulátlan múltú császár, a pápa kikezdhetetlen munkássága, egy befolyásos szent fizikai jelenléte – mindez túl szépnek hangozhat ahhoz, hogy igaz legyen. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen nekünk nem kell többé ismételgetnünk az elferdített beszámolókat. A tényekre a bátorság és a tudásvágy már fényt derített.

VILÁGUNK MEGÉRTÉSE

A könyvnyomtatás feltalálásával új korszak vette kezdetét, és korábban soha nem tapasztalt mennyiségű információ vált elérhetővé. Az információk egyre növekvő mennyisége azonban nem jelent biztosítékot azok helyességére. A hírnevet és gazdagságot hajszolók nem haboztak hamis információkkal ellátni a legújabb felfedezésekre éhes közönséget. A szándékos félrevezetésre még a tudományos kutatás történetében is akadnak példák. A tudományos elméletek megcáfolásának lehetősége nem a tudományos módszer gyengeségét jelenti, hanem egy olyan lényegi jellemzőjét, amely megkülönbözteti a világ kérdéseire válaszokkal szolgáló többi rendszertől.

EGYSÉG ÉS MEGOSZTÁS

A 18. és 19. században az utánzatok és hamisítványok hatékony eszközökként szolgáltak az etnikai és nemzeti identitások kialakításában. A valódi történelmi felfedezéseket kiegészítő „hazafias” hamisítványok Európa-szerte erősítették a nemzeti mozgalmakat. A modern nemzetek kialakításához azonban nemcsak közös történelemre, hanem közös ellenségekre is szükség volt. A hamis dokumentumok, az összeesküvés-elméletek és a bírói tévedések egyaránt szerepet kaptak a bűnbakképzésben, valamint a társadalom bűnbakjainak elítélésében, ezek pedig pusztító és tartós következményekkel jártak.

HADBAN ÁLLVA

Az igazság – ahogy azt az ismeretlen eredetű mondás tartja – „mindig az első áldozat a háborúban”. A háború minden kétséget kizáróan a hazugság és a megtévesztés időszaka. A második világháborúban Európa egész területe hadszíntérré vált, és a döntés, hogy kit fogad valaki a bizalmába, sorsdöntő jelentőséggel bírt. A totalitárius rendszerek által eltitkolt és kimagyarázott bűntettek felderítése a következő évtizedek feladatává vált.

JÖVEDELMEZŐ HAMISÍTÁS

A hamisítás egyik legfőbb mozgatórugója mindig is a haszonszerzés volt: a műalkotások, a luxuscikkek, a mindennapi fogyasztási cikkek és a pénz hamisítását egytől egyig anyagi célok vezérlik. Legyen szó akár a holland aranykor valamely festményéről vagy egy Louis Vuitton-táskáról, a legáhítottabb tárgyak hamisítása napjaink fogyasztói társadalmának kulcsfontosságú tényezőjévé vált. A szemfényvesztés emellett azonban a „több, olcsóbb, újabb” iránti mohó vágyaink leleplezéséhez is felhasználható, miként azt a „Cseh álom” kísérlet és dokumentumfilm is tette.

AZ IGAZSÁGON TÚLI VILÁG KORSZAKA?

Az „igazságon túli társadalom” kifejezés egy olyan kultúrát jelöl, amelyben a közvéleményt nem a tények, hanem az érzelmek és személyes meggyőződések formálják. Az „álhíreket” gyakran tekintik e kultúra legegyértelműbb megjelenési formájának.

Ugyan az álhír nem egyetlen konkrét korszak sajátossága, a jelenlegi helyzet mégis különleges, mégpedig azért, mert a modern kommunikációs eszközök – mindenekelőtt pedig az internet – révén az álhírek rövid idő leforgása alatt az egész világban elterjedhetnek, illetve elterjeszthetők. A számtalan forrásból származó információk áradata közepette gyakran nehéz megállapítani, hogy mi is az igazság, és megbízható-e az információforrás.

Szerencsére e problémák sem megoldhatatlanok: az első benyomást felülbíráló kritikai gondolkodás, saját előítéleteink tudatosítása, a források megbízhatóságának tisztázása mind segíthet abban, hogy elválasszuk a tényeket a fikciótól, és eligazodjunk a valóság szövevényes világában.