A MEGOSZTOTT KONTINENS ÚJJÁÉPÍTÉSE

A határokat újrarajzolták, és egész népcsoportokat költöztettek el erőszakkal. A nyugati szövetségesek elfogadták a lengyel határok nyugatra tolását, illetve azt, hogy a balti államokat a Szovjetunió vonja uralma alá. Olaszország, Bulgária, Románia, Magyarország és Csehszlovákia határai is módosultak. Németországot és Ausztriát megszállási övezetekre osztották fel.

. A férfiak akut hiánya miatt az újjáépítés főleg a nőkre, a fiatalokra és a hadifoglyokra hárul.

A kenyérért kígyózó sorok mindennaposak. A leleményes emberek mindent, amihez hozzájutnak, újrahasznosítanak – fűtés, öltözködés és más szükségletek kielégítésére.

A nyugati liberális demokráciák és a keleti kommunizmus közötti éles ideológiai ellentétek ismét felszínre törtek, növelve egy újabb világháború esélyét.

A Marshall-tervhez kapcsolódó segélyeket a legtöbb nyugat- és kelet-európai országnak felajánlották, azonban a Szovjetunió arra utasította a befolyása alatt álló kormányokat, hogy utasítsák vissza az ajánlatot, ami tovább mélyítette a kontinens megosztottságát. A Marshall-terv lejártakor a gazdasági szint az összes támogatott országban emelkedett a háború előtti szinthez képest.

Mind a nyugati, mind a keleti blokk elszántan próbálta saját társadalmi modelljét felsőbbrendűként bemutatni. A keleti blokk a kapitalizmust kiszorítani hivatott kommunista ideológia mellett kötelezte el magát, és központi tervgazdaságra és egypártrendszerre támaszkodott. E gazdasági és politikai sajátosságokat úgy állították be, mintha csupán átmeneti lépések lennének az osztály- és államnélküli társadalom felé vezető úton.

A Verner Panton dán tervező által megalkotott, S-alakú műanyag szék a korszak egyik tipikus terméke. A kommunista országok tervezői is meg akarták mutatni tehetségüket, ezért Kelet-Németország nem sokkal később Z alakú székeket kezdett gyártani

Ebben az időszakban az európai oktatási rendszer hatalmas változásokon ment keresztül. A virágzó gazdaságnak és a jóléti államnak köszönhetően minden szinten nőtt az állami támogatás, és ezáltal egyre több gyerek és fiatal járhatott iskolába, és az már nem csupán egy kisebbség kiváltsága volt.

A szatelitvárosok és nagy lakótelepek a modern építészet alapelvei szerint épültek. Hosszú kilométereken át emeltek egyforma szürke betontömböket a közlekedési és szociális szolgáltatási csomópontok köré. Csak később ismerték fel, hogy e szélsőséges funkcionalizmus és a durva esztétikai szabványosítás milyen káros hatással volt az emberek életére és a társadalom szövetére.

Az Eastman gyermekfogászati klinika széke is azt mutatja, hogy a háború előtti Európában az egészségügyi ellátás nagymértékben függött olyan magánadományozók nagylelkűségén, mint például George Eastman amerikai üzletember. Eastman az 1930-as években számos fogászati klinikát alapított és támogatott Európában, amelyeket a háború után a közegészségügyi szolgálatokba olvasztottak.

Korábban csak a gazdagok engedhették meg magunknak, hogy saját autójuk legyen, most azonban egyre többek számára nyílt meg e lehetőség, jelezve az európai jólétet. A keleti blokkban azonban, ahol a termelés sosem felelt meg a keresletnek, az autó luxuscikknek számított, és néha többéves várólisták voltak.  Az olasz Fiathoz hasonló ikonikus modellek hasznosítási engedélyt adtak a kontinens más államaiban is.

Nyugat-Európában a két szuperhatalom között rekedtség érzésével párhuzamosan egyre többekben felébredt az egyesült Európa reménye. A kontinens mint „harmadik erő” gondolata lassanként utat nyitott a határokon átnyúló szorosabb együttműködés előtt.

Ha a cél az „Európai Egyesült Államok" létrehozása, akkor ahhoz olyan konkrét dolgokra van szükség, mint útlevél és közös pénznem. Már az 1940-es években egy magát Európai Mozgalomnak nevező független szervezet e célért kampányolt, és szimbolikus európai igazolványokat és bankjegyeket osztogatott.

Az itt látható, 1953-ból származó vasöntvényen az „EUROP” felirat olvasható. Az utolsó betűt – amely franciául E, németül, hollandul és olaszul pedig A lenne – szándékosan elhagyták. Ez is az új Európai Szén- és Acélközösség jegyében megvalósult kompromisszumokat példázza.

Ritula Fränkel és férje, Nicholas Morris művészek 2001-es alkotása a József kabátja. A kabát Ritula apja, Josef Fränkel soá-túlélő tulajdona volt.