Back to top

A FORMÁLÓDÓ EURÓPA

Mi is tulajdonképpen Európa? Földrajzi értelemben Európa sohasem volt pontosan körülhatárolt terület.  A földrész neve Európé görög mitológiai alak nevéből származik, akinek története – ahogy a történelem maga is – az idők során számos új értelmezést nyert.

Európát vívmányain és hagyományain keresztül szokás bemutatni, de vajon mi az, ami megkülönbözteti a többi kontinenstől? Mondhatjuk-e, hogy közös európai múlttal rendelkezünk, ha a történelem mindenkit máshogyan érintett? Létezik-e bármiféle közös alap? Például egyfajta közös európai emlékezet?

Belépés a Shaping Europe második emeletre

EURÓPA TÉRKÉPÉNEK MEGRAJZOLÁSA

Hol kezdődik és meddig tart Európa? Európát ősidők óta különálló egységként írják le, melyet kulturális és történelmi folyamatok alakítottak ki – földrajzi értelemben azonban Európa és Ázsia egy földrész.

Az európaiak térképek iránti érdeklődése az ókori Görögországban és Rómában gyökerező, hosszú és változatos múltra tekint vissza. Az Amerikába vezető tengeri útvonalak 15. századi felfedezése nemcsak az európaiaknak az ismert világra vonatkozó nézeteit változtatta meg, hanem saját magukról alkotott képét is.

EURÓPA MÍTOSZA

Európé a mitológia szerint Fönícia (a mai Libanon) királyának leánya volt, akit Zeusz görög isten egy fehér bika képében elrabolt. Beleszeretett a szépséges hercegnőbe, és Kréta szigetére vitte őt.

Európa nevét az ókortól napjainkig e mitológiai történettel hozzák összefüggésbe. Megjelenik a művészetekben, az irodalomban, a vallás és a politika területén, és e történetet és képi világot az éppen aktuális kérdéseknek megfelelően értelmezik újra.

EURÓPAI ÖRÖKSÉG

Mi fogja össze a kontinenst? Mit tekinthetünk európai örökségnek?

Európa több mint nemzeti történelmek összessége, de olyan civilizáció és kultúra-e, amelyet a történelem során kialakult egyedi hagyományok és értékek jellemeznek?

Vannak alapvető elemek, amelyek európai eredetűek, és amelyek az egész kontinensen elterjedtek. Tekinthetjük-e ezeket az európai kultúra megkülönböztető jegyeinek? Ha igen, az európai örökség mely részeit kell megőriznünk, mit akarunk megváltoztatni, és miről kellene vitáznunk?

EMLÉKEZET

Ha emlékszünk a múltra, el tudjuk-e kerülni, hogy megismételjük hibáit? Az emlékezés nélkülözhetetlen. Akár egyénekről, akár társadalmi csoportokról van szó, ez a tanulás és az öntudat alapja.

Az emlékezet azonban bonyolult jelenség. Igen szelektív, és elválaszthatatlanul összekapcsolódik a feledéssel. Emlékeink a történelem szerves részét képezik, és meghatározzák jelenünket és jövőnket. Az, hogy miként emlékezünk ugyanarra a történetre, folyamatosan változik.