EURÓPA JELENE
Eddig azokkal a kérdésekkel foglalkoztunk, hogy „Mik az európai kultúra kulcsfontosságú elemei?” és „Mit jelent európainak lenni?”.
Ezek a múltunkhoz, jelenünkhöz és jövőnkhöz kapcsolódó kérdések.
Most az „Európa ma” részhez érkezünk, amely a közelmúlt történelmét mutatja be. A kiállított tárgyak aktuális kihívásokat, konfliktusokat és lehetőségeket testesítenek meg, amelyek ismét alkalmat adnak arra, hogy átgondoljuk, mik Európa alapvető értékei.
KORUNK ÉGETŐ KÉRDÉSEI I
Join us on a multilingual tour through the new 6th floor space of our permanent exhibition - entitled ‘Europe Now’. Explore the many challenges facing Europe today – climate change, its colonial heritage, Brexit and the Covid pandemic, to name but a few.
Nobel-békedíj
2012-ben az Európai Uniónak ítélték a Nobel-békedíjat. A Nobel-bizottság elismerte az EU-nak a megbékélés és béke, a demokrácia, az emberi jogok és a szociális jólét előmozdítása terén elért eredményeit.
Az elmúlt években azonban az Európai Unió számos válságon ment keresztül, amelyek jelentős nyomás alá helyezték.
A gazdasági és monetáris problémák, a migrációs válság, a terrorizmus, a brexit és korunk egyéb drámai eseményei jól mutatják, mennyire törékeny és ellentmondásos a jelenlegi helyzet.
Éghajlatváltozás
Az éghajlatváltozás korunk egyik legnagyobb kihívása; a földi életünk jövőjét fenyegető veszély. A túlzott szén-dioxid-kibocsátás és az ipari szennyezés miatt bekövetkezett, ember okozta globális felmelegedés egész ökoszisztémákat tesz tönkre és fenntarthatatlanná teszi életmódunkat.
A Greta Thunberg fiatal svéd aktivista által elindított „Péntekek a jövőért” kezdeményezés világszerte mozgósította a diákokat, akik radikális ökológiai változást követelnek.
A mai 15 évesek számára az éghajlatváltozás kézzelfogható fenyegetést jelent jövőbeli kilátásaikra nézve.
Brexit
A történelem során először döntött úgy egy tagállam, hogy kilép az EU-ból.
A megosztó népszavazás eredményét követően az Egyesült Királyság elindította a Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerinti eljárást, ami 47 évnyi tagság után, 2020. január 31-jén az EU-ból való kilépéséhez vezetett.
Ezt a történelmi pillanatot szimbolizálta az a mozzanat, amikor az Egyesült Királyság zászlaja lekerült a brüsszeli Régiók Bizottságának épületéről, és bekerült az Európai Történelem Háza gyűjteményébe.
Gyarmati örökség
A világ nagy területei és régiói feletti gyarmati uralom évszázadokon át jólétet és erőforrásokat biztosított Európának, miközben elnyomta és szegénységbe taszította a helyi lakosságot.
Niyi Olagunju szobra a gyarmatosítás traumatizáló tapasztalataiból fakadó identitástörést fejezi ki. Szellemi, vallási, szociális vagy társadalmi jelentéssel bíró tárgyak európai múzeumok kiállítási tárgyaivá váltak. Az afrikai történelem, kultúra és hagyományok ilyetén kisajátítása és asszimilációja megfosztja a tárgyakat eredeti jelentésüktől, és a történelmi gyökerek elvesztését eredményezi.
A kérdéses múlttal rendelkező tárgyak visszaszolgáltatására irányuló felszólítások közepette egyes európai országok elkezdték felülvizsgálni múzeumi gyűjteményeiket.
KORUNK ÉGETŐ KÉRDÉSEI II
Audio guide:
Háborúk
Az 1999-ben véget ért koszovói háború volt az európai történelem legerőszakosabb évszázadának utolsó fegyveres konfliktusa. A remény azonban, hogy az ilyen atrocitások soha nem ismétlődnek meg, nem vált valóra. Néhány volt szovjet köztársaság a szomszédos Oroszország geopolitikai törekvéseinek áldozatává vált. A regionális fegyveres feszültségek és a „befagyasztott konfliktusok” a jelenlegi európai valóság részét képezik. Grúziában és Ukrajnában civilek is tanúi voltak katonai fellépéseknek és atrocitásoknak. Ezekben az országokban európaiak egész életükre kiható traumákat szereztek, sokan életüket vagy otthonukat is elvesztették.
A gyalogsági aknák és a fel nem robbant lőszerek miatt az egykori frontvonal területei továbbra is veszélyes zónák.
Világjárvány
A Covid19-világjárvány rávilágított az emberiség kiszolgáltatottságára, és próbára tette az európai szolidaritást.
A világjárvány kezdetén az európai országok egyénileg reagáltak a helyzetre a határok lezárásával, az utazási szabadság korlátozásával és a polgári szabadságjogok korlátozásával. A döntést bírálók az alapvető szabadságok hosszú távú korlátozásától tartanak.
A nehézségek közepette azonban a hétköznapi emberek közötti szolidaritás széleskörű megnyilvánulásának lehettünk tanúi. Ezzel párhuzamosan a tagállamok és az uniós intézmények összeültek, és egy példa nélküli újjáépítési programról állapodtak meg, amelynek célja a világjárvány által leginkább sújtott társadalmak és gazdaságok támogatása.
Digitális forradalom
Az új technológiák gyökeres változásokat hoztak abban, ahogy élünk, kommunikálunk és kapcsolatot tartunk egymással. A világ egyre összekapcsoltabbá válik, sok lehetőséget, ugyanakkor új kockázatokat is teremtve.
Ma az adat az „új olaj”, így a digitális adatvédelem korunk egyik legnagyobb kihívásává vált. A viselkedésünkre, gondolatainkra és vágyainkra vonatkozó információk gyűjtése lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy befolyásolják és manipulálják életünket és döntéseinket. Az új kommunikációs eszközök lehetővé tették a kiterjedt megfigyelést és a félretájékoztatás gyors terjedését.
Anélkül, hogy észrevennénk, egész társadalmak demokratikus folyamata kerülhet veszélybe, és a polgárok elveszíthetik választási szabadságukat.
Terrorizmus
A terrorizmus fenyegetést jelent Európa biztonságára és demokratikus rendjére nézve, és egy globális szinten tapasztalható jelenség része korunk társadalmában. Az Európa-szerte bekövetkezett iszlamista vagy szélsőjobboldali terrortámadások olyan eszmék erőszakos kifejeződései, amelyek éles ellentétben állnak a sokszínűség és a pluralizmus értékeivel.
A szélsőséges ideológiák gyakran a múltat idéző ideológiákból vagy a vallási fundamentalizmusból merítenek ihletet.
Az ilyen jellegű gyűlölettel és erőszakkal szemben az emberek késlekedés nélkül szolidaritással válaszoltak, és kölcsönös elfogadást és békét szorgalmaztak.
AZ ÉN EURÓPÁM FELTÉRKÉPEZÉSE
Audio guide:
Az én Európám feltérképezése
Mi hozza közelebb egymáshoz az embereket Európában? Európa sokszínűsége nagyrészt a határokon átnyúló találkozások és kulturális csereprogramok eredménye.
Az én Európám feltérképezése
Az együttműködésen alapuló kísérlet részeként jelölje a térképen, milyen Európán belüli és kívüli helyekhez kapcsolódik.
A TÖRTÉNELEM FORGATAGA
Audio guide:
A történelem forgataga
A múzeum központi lépcsőházát uraló, kavargó forgatagot ábrázoló szobor 27 történelmi idézetből áll, amelyek az európai történelem folyamatosan változó értelmezését tükrözik.
A történelem forgataga
Olvassa el őket újra elektronikus változatban és szavazzon kedvenc idézetére.
EURÓPA FELÜLNÉZETBŐL
Audio guide:
Európai tájak
Felülről nézve az európai tájak új szemszögből mutatják be a történelem nyomait. Tájai nagyrészt kulturális jellegűek, és az emberi tevékenység pozitív és negatív jegyeit egyaránt magukon viselik. A történelem figyelemreméltó változatosságot eredményezett, amely meglepő hasonlóságokat és különbségeket mutat.
EURÓPÁRÓL ALKOTOTT KÉPEK
Audio guide:
Európáról alkotott képek
Fedezze fel az európai városok múltját és jelenét webkamerákon és műalkotásokon keresztül. Tervezze meg saját virtuális utazását és e három eszköz valamelyikének segítségével vetítse ki a falra.
Az Európai Történelem Háza: az én történetem
Az Európai Történelem Háza: az én történetem egy egyedi, együttműködésen alapuló projekt, amely Európával kapcsolatos személyes beszámolókat gyűjt össze. A történetek időrend és földrajzi elhelyezkedés szerint vannak csoportosítva. Az interaktív térkép segítségével böngészhet e történetek között. Ön is regisztrálhat az oldalon, hogy feljegyezze és megossza saját, Európával kapcsolatos történeteit.