ELISMERÉS ÉS KRITIKA
Most Önön a sor! Ez a kiállítás az Önök véleményéről szól. Mi is tulajdonképpen Európa? Mitől érzi magát európainak? Mi mindent foglal magában európai örökségünk? Ha Ön Európán kívülről látogatott el hozzánk, mi a meglátása Európáról és az európaiakról?
Miért fontosak az emlékeink? A múlt emléke fontos számunkra, hiszen az az, ami összeköt, vagy akár elválaszt bennünket. A történelmi vizsgálódás és európai örökségünk megértése alapvető fontosságú saját múltunk, jelenünk és jövőnk megértéséhez.
EURÓPA KÍVÜLRŐL NÉZVE
Milyen Európa külső megítélése? Az itt kiállított tárgyak a világ különböző múzeumaiból érkeztek, és sokrétű bepillantást nyújtanak abba, hogy más kultúrák hogyan tekintettek és tekintenek Európára és az európaiakra. Az európaiakkal való első kapcsolatfelvételek gyakran kíváncsisággal voltak telve. Miután az európai országok a világ túlnyomó része felett gyarmatosítás, elnyomás, a rabszolgaság bevezetése és kizsákmányolás révén érvényesítették erőfölényüket, a megítélés megváltozott. Néhányan azonban idealizálták Európát, mint a kifinomult kultúra és az egyetemes értékek lelőhelyét, ami Európa régmúltjának hagyatéka.
Számos európai hatalom távol-keleti országokkal való kereskedelemmel foglalkozó társaságokat hozott létre. A 17. században az egyik legjelentősebb ilyen társaság a Holland Kelet-indiai Társaság volt.
Az Európa és Afrika közötti kapcsolatokat 1500 és 1800 között a rabszolga-kereskedelem uralta. A portugál kereskedők és tengerészek korai afrikai ábrázolásai e tekintetben igen árulkodóak. Ez a tábla egy portugál férfit ábrázol fémgyűrűkkel, amelyek a rabszolga-kereskedelem szabványos pénznemévé váltak.
A 19. század során számos vagyonos amerikai indult nagy európai körútra. Európáról alkotott elképzeléseikben klasszikus romok, reneszánsz műalkotások és romantikus tájak szerepeltek. Az utazók különleges, gyakran jelentős kifinomultságú vagy léptékű szuvenírek elkészítésére adtak megbízást vagy ilyeneket küldtek haza.
ÉRTÉKELÉS ÉS KRITIKA
2012-ben az Európai Unió kapta meg a Nobel-békedíjat, mert több mint hat évtizeden keresztül munkálkodott a béke és a megbékélés, a demokrácia és az emberi jogok előmozdításán Európában. Ám tiltakozók bírálták a kitüntetést uniós polgárok millióinak szélsőségesen rossz gazdasági helyzete miatt, megkérdőjelezve az EU jövőbeli szerepét.
A díjat 2012. december 10-én nyújtották át a három uniós elnöknek a Nobel-békedíj átadó ünnepségén, Oslóban. Jelképes erejű, hogy olyan országok állam- és kormányfői kapták közösen a díjat, amelyek századokon át egymás ellenségei voltak.
![Painting messy design Jorg Frank](https://historia-europa.ep.eu/sites/default/files/styles/grid_item_large/public/2013.2284_work_in_progress.jpg?itok=i9NeTn6u×tamp=1502101060 ""Work in Progress"")
Bizonytalan időket élünk ma az Európai Unióban, amely határain belül és kívül egyaránt nehézségekkel néz szembe. Közelebb kerülnek-e egymáshoz az Európai Unió országai, vagy épp ellenkezőleg, a nemzetállamok visszaszerzik elvesztett hatalmukat? Tovább bővülhet-e az Európai Unió? Rögzültek-e, véglegesek-e határai, vagy tovább változhatnak?
Az államadósság-válság és az ellentmondásos megszorító intézkedések és mentőcsomagok hatására az Európai Unió létrejötte óta az egyik legsúlyosabb dilemmába merült. Ezekkel az intézkedésekkel próbálták megőrizni a monetáris uniót az egymástól igencsak különböző nemzeti gazdaságok között. A 2015-ös görög válság majdnem az euróövezet felbomlásához vezetett.
BRÜSSZEL: EGY VÁLTOZÓ FŐVÁROS
Soha nem szerepelt a tervek között az, hogy Brüsszel Európa fővárosává váljék, ám véletlenül, egyáltalán nem szándékosan így alakult.
Brüsszel jelenleg négyszeres főváros: Európa, Belgium, Flandria és Brüsszel régió első városa. Brüsszel egy átalakulóban lévő kicsi világváros, amely kreatívan éli meg európai sorsát.